Szakfordítói tevékenység – Jogszabályi háttér

  • Szakfordítás - Ki végezheti?
Szerző: | 2018-04-04T12:34:50+00:00 2015.01.20.|Fordítóiroda blog, Fordítóiroda kisokos|

A szakfordítói tevékenység végzése szakképesítéshez kötött tevékenység.

Cikk aktualizálva: 2018.03.23.

Szakfordítói tevékenység – Ki végezhet hivatalosan szakfordító és tolmács tevékenységet Magyarországon?

A 24/1986. (VI. 26.) MT rendelte szerint az végezhet szakfordítást és tolmácsolást, aki szakfordítói és tolmácsképesítéssel rendelkezik. A szakfordítónak és / vagy tolmácsnak a 7/1986. (VI. 26.) MM rendeletben meghatározott szakfordítói és tolmácsvégzettséggel kell rendelkeznie.

A helyzet mégsem mindig egyértelmű.

Csak egy példát említenék: 2010-ben még előfordult, hogy a szakfordítói és tolmács végzettséget igazoló diplomát nem fogadták el, mert az adott tolmács nem rendelkezett szakfordítói és tolmácsigazolvánnyal. Joggal gondolhatjuk, hogy ebben az esetben igényelni kell a megfelelő szakfordítói és tolmácsigazolványt. Ez azonban 2009. október 1-jétől nem lehetséges!

Korábban a szakfordítói és tolmácsigazolványt a jegyzőnél lehetett igényelni, azonban a jegyző 2009. október 1-je óta  már nem jogosult az igazolás kiállítására. Így aki 2009. október 1-je után szerzett egyetemen szakirányú posztgraduális képzésben szakfordítói és tolmácsdiplomát, vagy tette le az önálló szakfordítói vizsgát, ill. szerzett mesterképzésen okleves fordító (MA) képesítést, már nem is kaphat szakfordítói igazolványt.

A kormányhivatal.hu oldalán olvasható levél szerint még az is előfordult, hogy a jegyző maga minősítette az igénylőket – megfelelő szakképesítés nélkül – tolmácsnak és szakfordítónak (például egy középfokú nyelvvizsga alapján). Amire minden bizonnyal nem terjedt ki a hatásköre.

Sajnos most is előfordul elvétve, hogy a hivatal (nem a közjegyző) a csupán nyelvvizsgával, nyelvtanári végzettséggel vagy akár idegenvezető okj képesítéssel rendelkezőnek tévedésből engedélyt adnak a szakfordítói tevékenység önálló, azaz egyéni vállalkozóként történő végzésére. Pedig egyéni vállalkozóként csak az végezhet szakfordítást, aki megfelelő szakképesítéssel (vagy szakfordítói igazolvánnyal) rendelkezik. Mint ahogy jogász is csak az lehet, aki jogi végzettséggel rendelkezik, vagy orvos, aki orvosi egyetemet végzett.

A szakfordításról és a tolmácsolásról, valamint a Hiteles Fordítói és Hatósági Tolmács Kamaráról szóló törvényjavaslat 2005-ben született, azonban a kormány azóta sem tárgyalta meg a kérdést.

Szakfordítói tevékenység – Szakfordító és tolmácsképesítések

A szakfordítók és a tolmácsok képesítésének feltételeiről a következő rendeletben olvashat:  7/1986. (VI. 26.) MM rendelet a szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről.

1. § (1) Szakfordító és tolmácsképesítés a

a) szakfordító,

b) szakfordító-lektor,

c) tolmács,

d) szaktolmács és

e) konferenciatolmács

képesítés.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt képesítések a felsőoktatási intézményekben alap-, illetőleg továbbképzésben, továbbá a művelődési miniszter által kijelölt intézményekben szerezhetők meg.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) és a d)–e) pontjában megjelölt képesítéseket társadalomtudományi, természettudományi, műszaki és gazdasági szakirányokban lehet szerezni.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt szakokat a felvételi tájékoztató tartalmazza, azokat az intézményeket, amelyekben vizsgát lehet tenni, évenként a Művelődési Közlöny közli.

2. § (1) Szakfordító képesítést az kaphat, aki a szakiránynak megfelelő körben, magyar nyelvről idegen nyelvre és idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre tartalmilag pontos, nyelvileg helyes fordítás készítésére képes.

(2) Szakfordító-lektor képesítést az kaphat, aki a szakiránynak megfelelő területen magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre – az eredeti szöveggel egyenértékű – nyomdakész fordítás elkészítésére képes.

3. § (1) Tolmácsképesítést az kaphat, aki általános témakörökben magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre tartalmilag pontos, nyelvileg helyes tolmácsolásra képes.

(2) Szaktolmács képesítést az kaphat, aki a szakiránynak megfelelő körben magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre tartalmilag pontos, nyelvileg helyes tolmácsolásra képes.

(3) Konferenciatolmácsolás képesítést az kaphat, aki magyar nyelvről idegen nyelvre, idegen nyelvről magyar nyelvre, vagy idegen nyelvről idegen nyelvre nagyobb nyilvánosság előtt teljes terjedelmet közvetítő, összefoglaló (konszekutív), vagy egyidejű (szinkron) tolmácsolásra képes.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megjelölt képesítések megszerzésének további feltétele az e tevékenységekhez szükséges szakmai, etikai és protokolláris szabályok ismerete.

4. § (1) Szakfordító vizsgára az jelentkezhet, aki felsőfokú (elsősorban szakirányú) iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

(2) Szakfordító-lektor vizsgára az jelentkezhet, akinek szakfordító képesítése van.

(3) Tolmácsvizsgára – iskolai végzettségétől és életkorától függetlenül – bárki jelentkezhet.

(4) Szaktolmácsvizsgára az jelentkezhet, aki felsőfokú (elsősorban szakirányú) iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

(5) Konferenciatolmács vizsgára az jelentkezhet, akinek szaktolmács képesítése van.


Dr. Vargáné Nagy Szilvia

irodavezető, szakfordító

Telefon: +36 20 594 8887

E-mail: iroda@forditaspontosan.hu

Fordítás Pontosan – A szakfordító fordítóiroda